Élmény és tanulás mezőfalvi módra

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Iskola; Utoljára módosítva 2026. november 06. (péntek) 14:40; Publikálva: 2026. november 06. (péntek) 13:32; Írta: László Horváth; Találat: 513

Hagyomány, népszokás, közösségerősítés is egyben a falusi disznóvágás.

Rendhagyó biológiaórát tartottak Mezőfalván a Petőfi Sándor Általános Iskolában, ahol nemcsak az volt a cél, hogy a valóságban is megismerjék a gyerekek, milyen egy falusi disznóvágás, hanem a közös összefogás, a munka ízét, meg nem utolsó sorban az elkészült hústermékeket is megkóstolhassák. Már tizenöt éve hagyomány a disznóvágás és az élményoktatás a mezőfalvi oktatási intézményben.

Fotók a rendezvényről itt! >>>

Korán keltek péntek reggel a mezőfalvi iskolás gyerekek. A hajnali ébredésnek különleges oka volt, mivel ezen napon egy teljesen más tanítási rendre készülhettek, a hagyományos közösségi disznóvágásra. A mezőfalvi gazdák, a szülői munkaközösség, az önkormányzat és az iskola dolgozói mind azon dolgoztak, hogy egy nagyon különleges és egyedi élményt nyújtsanak a gyerekeknek. Ők pedig már nagyon várták ezt a napot. Reggel hét órától érkeztek az iskola udvarára és mindjárt óriási kíváncsisággal figyelték azokat a mozzanatokat, amelyek nagyapáinknak, nagyanyáinknak oly természetesek volt a falusi világban. Erről is beszélt kérdéseinkre válaszolva Jaksics Erzsébet, az iskola igazgatója.

Remélhetőleg az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is nagyon fog tetszeni a diákoknak a mai nap. Feltett szándékunk, hogy megismertessük őket azokkal a falusi hagyományokkal, amelyeknek nagyon erős közösségteremtő hatása van. Szeretnénk, hogy ne csak a hagyományt ismerjék meg, hanem megtapasztalják az együttműködés, a közös munka milyen teremtő erővel bír, erről példát vegyenek és hasonlóan álljanak az életben a feladataikhoz. Nagyon várják a gyerekek ezt a programot, hiszen amint kiderült az időpont, mindjárt elindult egy beszélgetés közöttük, hogy milyen jó lesz és milyen finom ételeket ehetnek majd.

A riport közben felmerült, talán az is itt lesz, aki korábban beteget jelentett, olyan népszerű a gazdák disznótoros programja. Az indíttatásról a Mezőfalvi Gazdakör vezetőjét Feth Róbertet kérdeztük.

A gazdák kezdeményezésére – melybe szülők, pedagógusok, az önkormányzat is besegít – indult az iskolai disznóvágás. Örvendetes, hogy a program vallástól, politikától, nemtől és kortól független, ahol mindenki egy célért, a gyerekekért dolgozik. Nagyon jó érzés ez az összefogás, melyben nemcsak a hagyományt erősítjük, de egyben a közösségi együttlétet is. Csak körül kell nézni, szinte minden korosztály képviselteti magát, beszélgetnek, segítenek, teszik a disznóvágáskor szokásos dolgukat. Ez sokkal nagyobb dolog, mint egy sima disznóvágás, mivel az emberek közötti békét is erősíti. Különösen a mai világban értékes momentum. Lassan tizenöt éve tartjuk a programot és nagyon reméljük, sikeresen átadhatjuk ezt a közösségi felfogást utódainknak. Én ennek örülök a legjobban!

Az udvaron közben egymás után érkeznek az osztályok. Van, aki az előre elkészített szendvicsekkel áll oda egy-egy mozzanatot megismerni, és vannak, akik még kicsit bátortalanul távolabbról szemlélik az eseményeket. A kíváncsiság azonban nagy úr, így hamar tányérba kerül a sült máj, a sült vér is hagymával. A sürgölődés közepette a sertéstenyésztéssel foglalkozó Kovács Istvánt kérdeztük.

A sertést közösen a gazdák finanszírozták. Mi közel száz kocát és szaporulatát neveljük. Az egész család ezzel foglalkozik. A mai disznóvágás pedig egy nagyon jó hagyomány, amiben mi is szívesen részt veszünk.

A Kovács családhoz annyi még hozzá tartozik, hogy nem régen nyitottak húsboltot Mezőfalván a lakosság nagy örömére.

Természetesen a programnak oktatási célja is van. Ebben évek óta nagy segítség Dr. Bodolai György hatósági állatorvos, aki rendszeres résztvevője az iskolai disznóvágásoknak. A feldolgozott állat részeit mindig nagy odaadással ismerteti a gyerekeknek, bemutatva, egy-egy sertésrésznek mi a funkciója, vannak-e betegségei, vagy miként kell kinéznie az egészséges belsőségnek. Gyuri bácsi érdeklődésünkre elmondta, hogy bizony ma már egyre kevesebb helyen tartanak sertést a falusi környezetben. Ezért is fontos megismerni, miként kerülnek a sertéshúsból készült ételek az asztalra, mennyi tevékenység, munka van ezzel. Nem utolsó sorban az ilyenkor megtapasztalható ízek is különleges élményt nyújthatnak, hiszen az itt készült ételekben minden benne van, aminek benne kell lennie. Olyan ritkán megtapasztalt ételeket is megkóstolhatnak, mint a sültvér hagymával, az orjaleves, sültkolbász, pecsenye, és így visszajönnek a régi ízek.

A sertés feldolgozását nagyon sokan segítették. Szinte izzott a levegő a közös munkától, melyet Kvárik József hentesmester irányított. Ahogy a munkálatok közben elmondta, náluk erős családi hagyomány a hentesség. Édesapja is hentesként ismert, valamint hárman voltak testvérek és mindhárman ezt a szakmát választották. Sokan összemossák ilyenkor a böllérséget a hentességgel, pedig a böllér csak hobbiból csinálja és nem annyira ért hozzá, az igazi szakmát a hentesek képviselik. Általában 5-6 óra egy állat feldolgozása és nagyon szereti a hentesszakmát, ami egyben hobbija is.

A beszélgetés alatt népes gyereksereg gyűlt össze a bontóállvány körül. Mindjárt kérdőre is vontuk őket, vajon tudják-e, mit jelent ilyenkor a malacfarka? Szinte kórusban vágták rá: Aki megfogja, annak szerencsét hoz! Mit is lehet ehhez még hozzátenni – a rendhagyó nap elérte a célját.

A program egy nagy ebédeléssel zárult. Köszönet minden résztvevőnek, aki a rendezvény sikeréért dolgozott, gazdáknak, szülőknek, pedagógusoknak és minden segítőnek!

A videó a képre kattintva indul!