Óriási gálával zárult a XVIII. Wünsch Nosztalgia Táncostábor
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek
- Kategória: Mezőhír
- Utoljára módosítva 2026. július 19. (vasárnap) 10:24
- Publikálva: 2026. július 19. (vasárnap) 09:57
- Írta: László Horváth
- Találat: 839
Képek a tábor életéből itt! >>>
Óriási gálával zárult a XVIII. Wünsch Nosztalgia TáncostáborTánc, zene és barátság a többgenerációs táborban. A táncos hagyományok, programok mellett a tábor lakói méltón emlékeztek a néhai táncmesterekre Wünsch Lászlóra és feleségére Tomcsányi Évára is.
Beloiannisz adott otthont az idei Wünsch Duna-menti Nosztalgia Táncostábornak, ahol Mezőfalva, Harta, Madocsa, Szalkszentmárton, Adony és a vendéglátó beloianniszi görög közösség mai és egykori táncosai adtak egyhetes randevút egymásnak. Wünsch László Duna-menti táncos táborinak története egészen az 1970-es évek elejétől az 1990-es évek közepéig nyúlik vissza. Az első tábort 1974-ben Szalkszentmártonon tartották. Laci bácsi nagy szeretettel és odaadással szervezte ezeket a nyári összejöveteleket, melyben több csoportja is részt vett. 2007-től Szalkszentmártonon indult a kezdeményezés a folytatásra nosztalgia címmel. Lelkes, idős táncosok gyűltek össze, sokan közülük családjaikkal együtt, hogy felelevenítsék emlékeiket, és újra együtt tölthessenek néhány feledhetetlen napot. A kezdeményezés azóta önálló táborrá fejlődött. Immáron tizennyolc esztendeje találkoznak éves váltásban a tánccsoportok településein. Egy korábbi írásban itt olvasható a tábor kialakulásának folyamata az egykori táncosok visszaemlékezése alapján - https://www.duol.hu/helyi-eletstilus/2023/07/nosztalgia-tanctabor-aki-itt-belul-ezt-nem-erzi -
2026-ban, ahogy már a hír elején is említve lett, Beloiannisz volt a házigazda, akik ismét fantasztikusan jó vendéglátóknak és programszervezőknek bizonyultak. A tábori történetről bővebben az egyik fő szervezőt, Kipru Mirandát kérdeztük.
További képek itt! >>>
- Fantasztikusan jól sikerült tábornak értünk a végére. Különösen fontos, hogy minden percében tisztelegtünk Wünsch Laci bácsi emléke előtt is. Sok elemet ráépítettünk arra, hogy már nincs velünk és emlékezzünk. Mindezek mellett a tábori programokban fő hangsúlyt kapott a görögség. Olimpiai lánggal indítottuk az egész hetünket és ezzel nyitottuk a tábort. A résztvevők csoportokra bontva vettek rész különböző helyi jellegzetességet tükröző programokon. Ilyen volt a pita sütés elsajátításának mozzanatai. A falu asszonyaitól kellett megszerezni a receptet. Egy másik napon feledhetetlen pillanatokat élhettünk át, melyben az egyik csoport tagjai, egy adonyi pár kötött esküvőt a táborban. Készítettünk emlékestet Laci bácsira emlékezve, valamint a helyi táncos utánpótlás csapat tagjai egy görög táncot tanítottak be a táncosoknak, amit flash-mob szerűen elő is adtak. Tehát nagyon jó hangulatú, felemelő érzésekkel teli volt az egész. A végére pedig egy különlegesség, hogy amikor a táncosok táncoltak, az eső folyamatosan esett és közben sütött a nap. Arra gondoltunk, hogy Laci bácsi annyira büszke lehet ott fenn az égi táncparketten, hogy ejti a könnyeit, Éva néni meg mosolyog mellette – hallottuk a megható történettel záruló összefoglalót Kipru Mirandától.
A szombati fő napon a hagyományokhoz méltón nagyszabású gálafellépéssel koronázták meg a tábori életet a táncosok. Végül éjszakába nyúló táncházzal tették még felejthetetlenebbé a XVIII. Wünsch Nosztalgia Táncostábor beloianniszi eseményeit.
Jövőre, 2027-ben, Madocsa ad otthont a táncosok táborának. Várhatóan ugyanilyen nagy lelkesedéssel és sikerrel.