Új korszakot hozhat a magyar csemegeszőlő-forradalom

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2026. augusztus 17. (hétfő) 08:09; Publikálva: 2026. augusztus 17. (hétfő) 07:44; Írta: Körmendi Erzsébet; Találat: 58

Elhivatott csemegeszőlő-termesztők vettek részt az előszállási találkozón

További képek a találkozóról itt! >>>

Valóságos csodavilág a kiskertben: Új korszakot hozhat a magyar csemegeszőlő-forradalom

Miközben a hazai köztudatban alig néhány csemegeszőlő-fajta él, a világban több ezer különlegesség létezik. Egy lelkes hazai gyűjtői közösség most azon dolgozik, hogy bebizonyítsa: a külföldi importáru helyett mi magunk is képesek vagyunk világvonalbeli, lenyűgöző méretű és elképesztő ízvilágú szőlőket termeszteni. Az előszállási Papp György invitálására augusztus 15-én, szombaton nagyszabású fajtabemutatóra és szakmai találkozóra gyűltek össze a legnevesebb hazai szakemberek és online tartalomgyártók.

A 27-es korláttól a 4000 fajta szabadságáig

Magyarországon a régi idők örökségeként mindössze 27 csemegeszőlő-fajta van hivatalosan forgalomban, és a vásárlók többsége is csak ennyiről tud. Ezzel szemben a világon nagyjából 4000 féle csemegeszőlő létezik. Mégsem ez a négyezer érdekelte a Papp György előszállási kertjében összegyűlteket, hanem saját tapasztalat: a hazánkban kutatólaboratóriumaiban – Pécsen, Kecskeméten – kikísérletezett új fajták, és a szőlőskertekben, hobbikertekben kinevelt különlegességek, újdonságok iránt érdeklődtek. A saját oltványokon nevelt csodás fürtöket felsorakoztatták egy állványon, hogy lássák, megízleljék, beszéljenek róla….

Papp György (szemben) megmutatta a szőlőskertjét a találkozó résztvevőinek és elmondta a tapasztalatait az egyes fajtákkal kapcsolatosan

A házigazda, Papp György csemegeszőlő-gyűjtő és -termesztő szerint hazánkban nagyjából 5-6 éve robbant be igazán ez a kultúra. Ő maga egy belső indíttatástól vezérelve vágott bele a termesztésbe: lenyűgözte a szép szőlő látványa, és az a szilárd elhatározás, hogy ha az olaszok képesek csodás fürtöket nevelni, akkor mi, magyarok is meg tudjuk csinálni.

- Vásároltam csemetéket, elültettem őket a kertben, és elkezdtem figyelni, melyik mit tud. Bár a családomban senki nem foglalkozott ezzel, az interneten talált videókból és a sikerekből rengeteg inspirációt merítettem – meséli a kezdetekről.

Gyuri mára valóságos „génbankot” hozott létre: kertje nem túl nagy, de abban már 110 különböző szőlőfajta található. Bár sok új és ígéretes fajta hazai engedélyeztetése még folyamatban van, a gyűjtők misszióként tekintenek a meghonosításukra. A cél egyértelmű: ösztönözni az embereket, hogy a külföldi import helyett a kiváló minőségű hazai csemegeszőlőt vásárolják.

Vattacukoríz és gigantikus bogyók

A csemegeszőlő világa lenyűgöző sokszínűséget rejt. A fekete, piros és fehér minden árnyalatában pompázó fürtök között olyan ritkaságok is akadnak, amelyek Magyarországon eddig teljesen ismeretlenek voltak. Léteznek hazánkban szinte sosem látott, óriási bogyóméretű fajták, de olyan különlegesség is terem már a kertekben, amelynek vattacukor íze van.

Ráadásul a modern fajtákkal a szezont is ki lehet tolni: egyes típusok már július közepén beérnek, amire régen egyáltalán nem volt példa. A termesztők folyamatosan tesztelik, hogy az egyes fajták mennyire ellenállóak a darazsakkal vagy a rigókkal szemben, és szükséges-e náluk a fürtök egyenkénti zacskózása, hálózása.

Ez nem borszőlő!

A csemegeszőlő nevelése teljesen más technológiát és gondolkodásmódot követel meg, mint a borszőlőé. Csemegeszőlőt öntözés nélkül egyszerűen nem lehet sikeresen termeszteni. A hatalmas, lédús bogyókhoz elengedhetetlen a rendszeres locsolás. Ahhoz, hogy a tőke ki tudjon nevelni egyetlen gyönyörű, egykilós fürtöt, ahhoz legalább 25 egészséges levélre – azaz nagyjából egy négyzetméternyi levélfelületre – van szükség. Ha nincs meg a megfelelő lombozat, a szőlőfürt nem lesz édes.

A klímaváltozás miatti erős, tűző napsugárzás komoly veszélyt jelent. Gyuri ezért a külföldi minták alapján az úgynevezett Y-kordont, illetve a saját kertjében működő, 80 centiméteres magasságból induló szélesített V-kordont javasolja. Ennél a módszernél a lombozat srégen, felül helyezkedik el, így tökéletes árnyékot biztosít a mélyen lelógó fürtöknek, miközben a levegő is szabadon átjárja a sorokat.

A talaj mellett a környezet is döntő. Gyurinak három évbe telt, mire kitapasztalta, hogyan kell szellősen hagyni a lombozat alját a körbeépített, szélvédett kerti környezetben, hogy a penész és a gombás betegségek ne támadják meg a növényt.

Összefogás és országos találkozó

A hazai szőlőtermesztők között az elmúlt években szoros baráti és szakmai kapcsolat alakult ki, a tapasztalatokat pedig rendszeres találkozókon osztják meg egymással. Az előszállási rendezvényre az egész országból – többek között Pápáról, Cecéről, Pécsről, Paksról, Bonyhádvarasdról, a Felvidékről, Olaszországból, Budapestről, Kecskemétről, Békéscsabáról – érkeztek vendégek.

Dr. Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatója

A rendezvény a szakma legjavát is felvonultatta. Jelen volt többek között dr. Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatója, a szőlő-ökofiziológia elismert szakembere. Kecskemétről a Lázár testvérek, György és dr. Lázár József, a Kecskeméti Kutatóintézet korábbi vezetője. Szabados (Kulicz) László, az országosan ismert szőlész-influenszer, aki több mint 40 ezer feliratkozós YouTube-csatornáján keresztül népszerűsíti a tudatos kertészkedést. Ő a teljesen vegyszermentes, tisztán biológiai növényvédelem (réz, szódabikarbóna és speciális bio-anyagok) szakértője és meghonosítója. A képernyőn keresztül, online pedig még az Ukrajnában élő, hatalmas tudású szőlész barát, Gerő Árpád is bejelentkezett élőben, aki a jelenlegi határhelyzet miatt személyesen nem tudott átjönni a találkozóra.

Zoja (Killer Jánosné) neve több szőlőfürtön is visszaköszön

Itt volt viszont az Ukrajnában született orosz származású Killer Jánosné, aki Cecén él a férjével, és keresztnevét sokan ismerik: Zoja. Ezt a nevet ugyanis több szőlőtő is viseli. Zoja ugyanis magról szaporítja a csemegeszőlőt, igazán figyelemreméltó eredménnyel.

A csemegeszőlő-nemesítésről dr. Teszlák Péterrel beszélgettünk

- Miként járulnak hozzá ezek a találkozások a kutatómunkájához? Az itt lévő csapat hobbikertészekből áll, mégis úgy látom, hogy nagyon erős a kötődés önök között.

Dr. Teszlák Péter: - Igen, igen. Szerencsére sok régebbi kapcsolat és barátság van közöttünk, amik abszolút inspirálóak. Ezek tartják az emberben a lelket. Ha látom, hogy ilyen nagy az érdeklődés az új csemegeszőlő-fajták iránt, akkor ez igazából a nemesítést is támogatja. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni: az embernek akkor van kedve foglalkozni vele, hogyha látja, hogy van értelme a munkájának. Nézzen csak körül, és láthatja. Gyönyörűek a bemutatott fürtök, és mindenki eléggé elmélyült a témában. Összehasonlítják a fajtákat, és sikerül beszerezni az újabb és újabb oltványokat az összehasonlításhoz. Próbáljuk, teszteljük ezeket. Úgy veszem észre, hogy Magyarországon ez a csemegeszőlős keménymag tényleg képben van a legtrendibb és legújabb fajtákat illetően. Mondhatom azt, hogy én már el is vagyok maradva tőlük. Mindig úgy kapom a plusz információkat, hogy melyek a legújabb amerikai, orosz vagy ukrán fajták.

- Mondhatjuk azt is, hogy ők a gyakorlatból adnak önnek egyfajta plusz adatot a kutatáshoz?

Dr. Teszlák Péter: - Igen, igen, főleg az, hogy meg is lehet kóstolni a fajtákat! Így látjuk, hogy merre érdemes továbbmenni. Sok-sok jó ötlet van. Amik most is itt vannak, ezek az új magvatlan, különleges ízű fajták mind jók lehetnek a tovább-nemesítésre, vagy arra, hogy felhasználjuk őket a további nemesítési kombinációkban. Ez abszolút jó ötleteket ad.

Ki kell hangsúlyozni, hogy ezek házi-kerti felhasználásra, házi-kerti viszonyok közé való csemegeszőlők. Mindenkinek javasolni tudnám ezeket termesztésre! Régebben azt szoktam mondani, hogy ha van egy kis hely a kerítés mellett, akkor oda le lehet ültetni egy tő szőlőt. Másfél-két évig kell neki egy 50x50 centiméteres hely, addigra felnő a levegőbe, és akkor a szára már bárhol elfér, és sok helyre fel lehet futtatni. A saját kis otthoni, háztáji kertemben is azt veszem észre, hogy a nagy aszályos körülmények között nagyon sokféle gyümölcstermő növény – vagy gyümölcs, mint például a ribizli, málna – megsül, kiszárad. Viszont a szőlő ezekhez a gyümölcstermőkhöz képest lényegesen jobban bírja a szárazságot. Ez nagy általánosságban is igaz a szőlőre, és ezekre a csemegeszőlő-fajtákra is. Látjuk, hogy sok helyen öntözés nélkül is kinevelik ezeket a gyönyörű fürtöket.

A boltokban, piacokon kapható csemegeszőlő hetven százaléka külföldről származik. Szajnos. Magyarországon lényegében nincs üzemi csemegeszőlő-termesztés, illetve nagyon minimális, még gyerekcipőben jár. Nem is volt olyan kultúrája, mint mondjuk a nagyobb csemegeszőlő-termő országoknak. Ez részben klimatikus okok miatt, a termésbiztonsággal összefüggő okok miatt alakult így. De az igaz, hogy a fajtakérdés is egy nagyon fontos tényező, tehát a fajtaválaszték kérdése is kulcsfontosságú lehet. Most már újabb fajtákkal a Pécsi Egyetemen belül is találkozhatnak az érdeklődők. Jelentettünk be fajtákat állami minősítésre, és ezek már hazai növényfajta-oltalommal is védhetők, tehát ideiglenes szaporítási engedélyt kaptak. Hát ígyaz államilag minősített csemegeszőlő-fajtáknak a választéka is bővül, lényegesen, a Pécsi Egyetemnek az eredményeivel. Tehát ez egy jó hír, azt hiszem. Emellett még az ilyen háztáji és az amatőr nemesítési eredményekre is nagyon jól kell figyelni, amiket itt látunk újból és újból. Én örülök neki mindig, amikor valaki kérdezget arról, hogy ezt hogyan lehet csinálni, mit hogyan kell, vagy hogyan kell kicsíráztatni a magokat. Hát ez is azt mutatja, hogy sokan érdeklődnek a nemesítés iránt.

A Pécsi Tudományegyetemen a szőlész-borász képzésen belül is most két szakdolgozó dolgozik csemegeszőlő témában, hozzám jelentkeztek. Csemegeszőlő-nemesítés, illetve termesztéstechnológiai témában írják a dolgozatukat. Ugye ez is egy jó jel, hogy azért nem maradunk utánpótlás nélkül. Mert már most késésben vagyunk azzal, hogy az utánpótlásról gondolkodjunk. Szerintem itt még fontosabb utánpótlást képezni, mint a fociban.

Az elismert termesztő, Kajtár Ernő hozzátette a Teszlák Péter által elmondottakhoz: - Ti domesztikáljátok (háziasítjátok/bevezetitek a termesztésbe) ezeket az új fajtákat. Kihozzátok belőle a piaci igényeknek legjobban megfelelő egyedet, ami az egyetemi körülmények között fogja leadni azt a teljesítményt, amit lead. Ez alapján lehet megítélni, és ez alapján lehet tovább szaporítani őket. Ez egy nagyon fontos dolog. Mert amikor bejöttek a külföldi fajták, azok nekünk újak voltak, teljesen mások, mint a régi magyar csemegeszőlő-fajták. Meg kellett tanulni ezeket nevelni, figyelni a pályájukat, hogy mi a gyengéjük, hogyan bánjunk velük, mit tudnak, és hogyan bírják az időjárási szélsőségeket. Én nagyon sokat kiszórok közülük. Sokszor 30-ból három az arány, ami megmarad. Egyre nagyobb szempont lesz a napégésre, illetve a bogyórepedésre való ellenállás. Ahogy a Laci is a Candice fajtára szokta mondani: a bogyóméreten kívül ez a tökéletes szőlő most is nálunk. Tényleg érdemes ilyeneket bevonni egy hazai keresztezési programba, és valami nagyobb bogyósat, valami piacosabbat kihozni belőle. És Teszlák Péterék ezt fogják csinálni!

Szívesen adnak tanácsot

A termesztői közösség erejét a csemegeszőlő-szeretet adja, a kapcsolatuk alappillére pedig az internet és a közösségi média. Gyuriék napi szinten segítenek a kezdőknek: telefonon instruálják őket, hogy mikor kell öntözni, permetezni, és hogyan lehet kihozni a maximumot a tőkékből. Bár a ritka fajták hivatalos szaporítása szigorú szabályokhoz kötött, a gyűjtők és a hozzájuk forduló hobbikertészek között folyamatos a szellemi és szakmai „cserekereskedelem”. Az előszállási Papp Gyuriéknál augusztus 15-én tartott országos találkozó újabb mérföldköve volt annak a törekvésnek, hogy a magyar csemegeszőlő elfoglalhassa méltó helyét a hazai asztalokon.