Baracson misével és előadással, Nagyvenyimen tánccal, dallal ünnepeltek

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2026. augusztus 21. (péntek) 14:01; Publikálva: 2026. augusztus 21. (péntek) 10:09; Írta: László Horváth; Találat: 178

Fotók : Baracs online >>>

Baracson augusztus 19-én, szerdán este 18 órai kezdettel tartották az államalapítás évfordulójára szervezett megemlékezést. A Magyarok Nagyasszonya templomban Kristofory Valter atya által celebrált szentmise után a baracsiak is megszegték az új kenyeret. A folytatásban a templomkertben felállított sátorban Várai Róbert Baracs polgármestere mondta el ünnepi gondolatait.

Fotók: H. L. Mezőhír

Nagyvenyimen is a hagyományok szerint emlékeztek államalapításunkra. Az augusztus huszadikai délelőtti szentmise után a Szent Bernát Arborétumban a Ciszterci Rendház előtti téren elsőként Kuminka József Nagyvenyim alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket.

Képek a nagyvenyimi ünnepségről itt! >>>

Ez Magyarország, a Magyarság legfontosabb nemzeti ünnepe. Ezen a napon egyszerre hajtunk fejet az ezeréves államalapítás előtt, emlékezünk Szent István királyunk örökségére, és szegjük meg az új kenyeret, amely a megmaradásunk, a mindennapi életünk, a munka és a létünk örök jelképe.

Amikor Szent István alakjára gondolunk, egy olyan államférfi jelenik meg előttünk, akinek látnoki ereje, megingathatatlan hite, és rendkívüli kormányzói bölcsessége nélkül ma nem állhatnánk itt. István király nem csupán kormányzott; egy darabokra hulló, belső ellentétektől feszített törzsi szövetségből épített egységes, modem és európai keresztény államot. Példamutatása abban rejlik, hogy képes volt felülemelkedni a pillanatnyi érdekeken, és döntéseit évszázadokra tervezte. Nem a saját hatalmának megtartására törekedett, hanem népének keresett biztos, és tartós helyet a világban. Olyan szellemi, erkölcsi és jogi iránytűt hagyott ránk, amely ezer éven át, a legnehezebb történelmi viharokban is megtartott minket, összetartotta nemzetünket.

Amikor Intelmeiben fiához, Imre herceghez fordult, nem politikai jelszavakat, vagy múló trendeket fogalmazott meg, hanem a bölcs államvezetés megkérdőjelezhetetlen, örök alapjait adta át. Arra tanított, hogy az ország ereje nem a korlátlan, ellenőrizetlen hatalomban, hanem a jog tiszteletében, az igazságosságban és a mély alázatban rejlik. „A jogfosztott és törvénytelen uralom gyenge és összeomlik” - figyelmeztetett első királyunk. Ő pontosan tudta; az ország csak akkor maradhat stabil, ha a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és ha a jogrend nem a hatalmon lévők fegyvere, hanem a nép védőbástyája. István király az igazságos bíráskodást és a törvények szentségét az állam legfőbb tartópillérévé tette.

Ha ma körülnézünk, és meglátjuk a valódi történéseket, önkéntelenül is eszünkbe jutnak első királyunk által mutatott erények. Szent István a megfontoltságra, a törvények állandóságára és a független igazságosságra intett. Ha a jogállamiság alapelvei háttérbe szorulnak, ha a törvénykezés érdemi, társadalmi és szakmai vita nélkül zajlik, ha a szabályokat menet közben, a pillanatnyi érdekek szerint szabják át, akkor az állam Szent Istváni alapjai gyengülnek meg. Minden hatalomnak érdemes lenne fellapoznia ezen Intelmeket, és tanulnia államférfiúi nagyságából: a kormányok jönnek és mennek, de a jogbiztonság és a törvények tisztelete az a kötőanyag, ami a nemzetet egyben tartja.

A házat nem lehet úgy stabilan tartani, ha az alapjait képező jogrendet naponta újraírjuk, a tető cserepeinek állandó cserélgetésével nem lehet egyben tartani!

A mai ünnep másik nagy szimbóluma, az új kenyér is pontosan erre a józanságra, alázatra és kiszámíthatóságra tanít minket. A búza érését nem lehet siettetni, a természet törvényeit sem lehet politikai akarattal felülírni. Ahhoz, hogy a vetésből kenyér legyen, állandóságra, türelemre és kiszámítható környezetre van szükség. Nem lehet a valódi munkát visszamutogatással, hangzatos sikertörténetekkel helyettesíteni.

Ahogy a gazda kétkezi munkájából, és a természet törvényszerűségeiből megszületik a mindennapi betevő, úgy, a mi becsületes mindennapi helytállásunkból, és a kiszámítható igazságos vezetésre épül a valódi erős közösség - itt, szűkebb hazánkban Nagyvenyimen, és az egész országban egyaránt.

Kedves Barátaim! Szent István nagysága és példája arra kötelez minket, hogy ne veszítsük el józan ítélőképességünket. Ragaszkodjunk a jog, a törvényesség és az igazságosság ezeréves értékeihez, függetlenül a változó politikai széljárástól. Kívánom, hogy ez az ünnep hozzon államférfiúi bölcsességet, a jog tiszteletét- valódi alázatot a döntéshozóknak, és hozzon összetartozást-békét, kiszámítható biztonságos jövőt minden magyar családnak.

Végül engedjék meg, hogy szent István számos intelmei közül, számomra az egyik lég kedvesebbel búcsúzzak ismét,

„Országunkat nagyobbítani, Magyarországot gyarapítani, gazdagítani ez most és mindenkor a feladatunk. Évről évre többre-előbbre jutni, egyről a kettőre növekedni, a gyermekeinket felnevelni, a jövőhöz reményt adni, amit elértünk megvédeni a feladatunk, nem pedig folyton visszahúzni, fanyalogni, mások kedvét a munkától elvenni. A másoknak való megfelelési kényszer, a cselekvést megbénító kishitűség és szolgalelkűség helyett bátorságra, önbecsülésre, a saját igazunkban való hitre, és az igazunkért való kiállásra van szükség. Előre menni, mindig csak előre, sosem fordulni hátra, nem engedni, hogy bárki visszaforgassa az idő kerekét."

Az ünnepi köszöntő után Kristofory Valter katolikus plébános megáldotta az új kenyereket, majd a Nagyvenyimi Aranydaru Dalkör és a Nagyvenyimi Táncegyüttes műsorát láthatták a résztvevők. A kenyérszegés előtti záró gondolatokban Jakab Erika református lelkész gondolatait hallhattuk. Az ünnepi kenyérszegéshez Jakab Erika, Kristofory Valter és Dr. Zseli József Nagyvenyim kitüntetett díszpolgára állt az asztal mögé. A felszeletelt kenyereket a hagyomány szerint szétosztották a résztvevők soraiban.

Videó a képre kattintva indul!