Holtomiglan-holtodiglan – különleges fogadalomtétel Nagyvenyimen
Ilyen még nem volt templomi keretek között. Húsz házaspár közösen mondott újra igent egymásnak. Akár országosan is kuriózum lehet az esemény. A legidősebb páros 62 éve alkot egy párt, melyben hölgyválasszal indult a kapcsolat.
Hagyomány Nagyvenyimen, hogy önkormányzati szinten köszöntik a jubiláló házaspárokat. Olyanról azonban még nem hallottunk, hogy ugyanez a szép ünnepély a házasságkötő termen kívül és más formában, a templomban legyen megtartva. Ráadásul húsz házaspár ismételte meg egykori fogadalmát, függetlenül attól, hogy hány éve házasok, csakis az összetartozás jegyében.
Szeptember 13-án, vasárnap délelőtt a Nagyvenyimi-Nagyboldogasszony pébánia templomban különleges szentmisére gyülekeztek az emberek. A nem mindennapi mise alkalmával húsz házaspár erősítette meg egykori fogadalmát, hogy örökké hűségesek leszenek egymáshoz. Az ünnepi eseményt a Szent Cecília Ének-és Zenekar játéka tette még jobban hangulatossá és meghitté. A rendezvény lényegéről Kristofory Valter atyát kérdeztük.
Amikor elsőnek arról érdeklődtünk, kinek az ötlete volt ez a program, az atya csak felnézet és így válaszolt: A Szentléleké.
Majd így folytatta:
- A statisztikákban látszik, nem nagyon sikerül megházasodni az embereknek. Húzzák, halasztják és különböző kifogásokkal élnek. Az egyházi házasságoknál én mindig megmondom, kell egy vőlegény, egy menyasszony, meg két tanú. Tehát a házasságkötés nem a lakodalomról vagy anyagi dolgokról szól egyházi szempontból.
A másik indíttatás, hogy a családi köteléket erősítsük, jöjjünk össze és mutassunk példát, hiszen ott a templomban nemcsak az egykor házasságot kötött felek, hanem családtagok, barátok, ismerősök is jelen voltak, vannak.
A legjobb példa talán egy kicsit ragadós is lehet. Eredetileg úgy kezdődött, hogy jubileum, de hát az 20, 25, vagy több kerek évforduló és azt nem mindig éri meg az ember. Ilyen szempontból most mindegy, hogy öt, vagy tíz, esetleg sok éve házasok. A jó Isten előtt kötötték és adtam én, vagy elődeim az áldást. Akkor ünnepeljünk együtt és egyáltalán nem baj, ha egymást is látjuk. Hol találkoznák? Amikor jubileum van, akkor kimondottan egy család szokott lenni. Örüljünk kicsit egymásnak. Másrészt pedig jó példa a család vagy az ismerősök, a külvilág felé: Na, hát meg lehet élni azt a házasságot hosszabb ideig is.
- Mit hallhattunk kiemelésként a köszöntőben?
Említésre került egy hasonlat, melyben személyes gyerekkori élményen keresztül, példának okáért a Rám-szakadék megmászásához és annak élményéhez lett hasonlítva a házasság. Nem könnyű az út, de van eredménye. Amikor felérünk, egy csodálatos érzés Dobogókőről visszanézni a Duna-kanyarra. Amennyiben az elején feladjuk, akkor megmozgattuk az izmainkat, de eredmény, az élmény elmarad. Ráadásul erősíti az élményt, hogy ezt az utat együtt tettük meg és ezt együtt meg is tudjuk osztani.
A másik gondolatmenet: A kezdet kezdetén fiatalok vagyunk, mienk a világ! Az élet azonban olyan, hogy jönnek a nehézségek és azt gondoljuk, mégsem megy. Itt kicsit elbizonytalanodnak. A templomban esküdött emberek szentségi házasságban vannak, ezzel ott van a jó Isten áldása is, mert Istennel menni fog, és újból kap egy lendületet a kapcsolat. Ne csak magunkra figyeljünk, hanem arra, hogy mit akar Ő a kapcsolatunkkal.
Harmadikként említve lett a víz, a folyó hasonlat, hogy miként lehet közös erővel átérni a túlpartra a szeretet csónakjával. Ez szintén a házasságban élők közös útjáról szól, amikor együtt öregszünk meg, együtt jutunk előre.
Ami fontos még, az a boldogság értelmezése. Amikor a gyermek látja a szüleit boldognak, akkor ő is boldog. Tehát nem egyedül én akarok boldog lenni, hanem együtt sugározzuk. Tehát itt szintén szerepet kap a korábban említett példamutatás.
- Kinek köszönhető a program szervezése?
A teendőket a katolikus karitász helyi szervezetének vezetője Czellerné Aranka fogta össze, de igazából ez nem egyemberes munka volt, mivel mindenki kivette a részét a szervezésben. A párok is egymásnak adták az információkat. Fontos volt a tapintatosság, mert nem mindenki igényli a nyilvánosságot vagy a közösséget. Ezért is jött az ötlet, hogy ne házassági évszámfüggő legyen részvétel, hanem aki úgy gondolja, lelkileg szükséges az együttlét, a közösség megerősítése – kaptuk az információt a különleges eseményről a közösség plébánosától, Kristofory Valtertól.
Ságodi Sándor és felesége 62 éve alkotnak egy párt. Most újra megerősítették a templomban tett fogadalmukat
A rendezvény végén a vendégfogadásnál megkerestük a legidősebb házaspárt Ságodi Sándort és feleségét. Ők miként élték meg az elmúlt 62 esztendőt?
- Hosszú és szép éveken vagyunk túl. Biztosan akadt néha vitás helyzet köztünk, de mindig megoldottuk – válaszolta az első felvetésre Sándor bácsi felesége.
- Nem én voltam a kezdeményező, hölgyválasszal indult a kapcsolatunk – tette hozzá Sándor, majd így folytatták közösen: Véletlenül találkoztunk. Bács-Kiskun megyeiek vagyunk, de Rácalmáson hozott bennünket össze az élet. Két leánygyermek és négy unoka aranyozza be idős korukat. A mai napig jó egészségnek örvendenek.