A mezőfalvi katolikus templom és harangjainak története

Felhasználó értékelés

Részletek: Szülőkategória: Hírek; Kategória: Mezőhír; Utoljára módosítva 2021. február 28. (vasárnap) 17:03; Publikálva: 2021. február 28. (vasárnap) 13:28; Írta: Horváth László; Találat: 1037

Kibővített anyag a toronyóra beszereléshez kapcsolódóan

Mint azt már sokan olvashatták a www.duol.hu oldalon örömteli esemény történ Mezőfalván. A katolikus templom tornyain az önzetlen adakozásnak és a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat gyűjtésének köszönhetően a toronyórák lettek felszerelve. A történet azonban csak úgy lehet kerek, egész, ha nem csak az órák be, illetve felszerelése kap reflektorfényt, hanem a templom és a harangok hiteles történetével együtt örökítjük meg a híradást az utókornak.

A Mezőfalvi Magyarok Nagyasszonya Templom

Falunknak nem a mostani az első temploma. Hercegfalva elődjében, Újmajorban 1786/87-ben építettek templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1788-ban megszervezték a jelenleg is működő plébániát, egészen 1998-ig ciszterci atyák pasztorálták, azóta pedig egyházmegyés papok..

Idővel a Sarlós Boldogasszony templom kicsinek bizonyult a hívek befogadására, egy 1911-es ráadásul földrengés következtében súlyosan megrongálódott. A Zirci Apátság 1937 februárjában ezért a templom lebontása és egy új templom építése mellett döntött. Április 6-án megkezdődött a templom lebontása, fél év alatt megfeszített munkával a helyiek áldozatkészségének és az Előszálási Uradalom támogatásával felépült mostani templomunk. A tervezést Pázmándi István építészmérnök, a kivitelezést Kapuváry Ggusztáv vállalkozó végezte, az építés költsége 150 ezer pengő volt. A tempolm védőszentje Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya lett. Ezért a templom búcsúnapja Október 8. A templomot 1937. október 10-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. Ezért gyakorlatilag egybeesik a templom név és születésnapja.

További képek a mezőfalvi templomról itt! >>>

1944/45-ben a háborús front átvonulásának időszakában a templom komoly károkat szenvedett. A torony 4 erős lövést kapott, a déli részen a tető alatt is érte a templomot találat, a déli oldalon pedig a templomtető kapott aknatalálatot. A torony rossz állapota miatt a temetőből hozott lélek harangal tudtak csak harangozni. Tönkrement az orgona, a berendezésben is komoly kár keletkezett, a liturgikus eszközökből (miseruha gyertyatartó stb.) sok minden elveszett. A zivataros idők elmúltával 1945 március végén tartottak először szentmisét a templomban. A tornyot úgy ahogy 1946 őszére sikerült rendbe tenni. Az orgona rendbehozatala 1949- ben kezdődött el. 1954 nyarán tető és csatorna javítás, 1955- ben belső tatarozás és átrendezés volt a templomban. A hívek sok munkával és pénzel segítettek mindebben. A felújított templomot 1955. augusztus 21-én áldotta meg Gonczlik Kálmán kalocsai kanonok. 1958 nyarán a toronyban dolgozó bádogos észlelte, hogy a gerendák szuvasodnak. A felújításra nehezen sikerült a a pénzt összeszedni, a kivitelező sem dolgozott megfelelően, végül mégis sikerült a tornyot felújítani, amelyet Shvoly Lajos püspök 1966 október 9-én a búcsúi szentmise keretében áldott meg. Mindebben oroszlánrésze volt László Vince plébános szervezőkészségének, áldozatos ténykedésének.

1966 végén került sor a templom belső terének átrendezésére a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformjának megfelelően. (szembemiséző oltár papi szék, felolvasó állvány). Ezt Keszthelyi Miklós káplán, későbbi plébános valósította meg.1978-ban beázás miatt a templomtetőt kellett javítani. A nyolcvanas években is komoly felújítások történtek: a sekrestye átalakításával egy kisebb kápolna lett a templomon belül kialakítva, valamint árkáddal kötötték össze a templomot és a plébániát. 1984-ben a villamos hálózat és az orgona felújítása, a következő évben a templom festése történt meg. 1986/87-be külső tatarozás történt. A felújított templomot 50. születésnapján, 1987. október 10-én áldotta meg Szakos Gyula székesfehérvári püspök. A Kilencvenes években megújult a templomtető, a fal oszlopainak talapzatát betonnal megerősítik. 2000 körül a kápolna liturgikus berendezése lett kicserélve, a templom szentélyébe új szőnyegpadló, az oltárra kovácsolt vas feszület és gyertyatartó került. 2007 őszére, 70. születésnapjára a templom új hangosítást kapott és megtörtént harangjának automatizálása is. 2012-ben a sekrestye, a kápolna és a templomajtók festése történt meg. Sajnos a templom állaga folyamatosan romlik, ismét felújításra szorul. Pályázati forrásból 2015 őszén a toronyban volt felújítás, ablakait is kicserélték. 2016/17 és 2020 folyamán szintén pályázati forrásból sikerült megvalósítani a külső felújítást. 2021. február 24-én templomunk egy toronyórával gazdagodott.

Készítette: Horváth István könyvtáros, egyházközségi képviselő

Mezőfalva, 2021. február

Az összeállítást készítette: Jamniczky Zoltán Mezőfalva helytörténeti kutatója

A herczegfalvi harangok története a helyi Historia Domus és a Fejér-Megyei Püspöki Levéltár adatai alapján

1795 ? A templom tornyába egy kisméretű harang kerül 69 font súlyban.

1820. Elkészül a második harang 239 kg súlyban. Német felirata: „Franciseus Millner hat mich gegossen in Ofen, 1820.” (magyarul: Franciseus Millner öntött engem Budán, 1820.) Három dombormű van rajta:

1) Szent István felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának (latinul: Patrona Hungariae) a koronát, mint a vármegye címerében.

2) Szűz Mária képe a gyermek Jézussal.

3) Szent Imre liliommal kezében.

Lent a peremen a következő felirat olvasható: „Sub Ceerati Hercegfalvensi Romano catholicu paracho Emericus Fittler I. Did. Cisterc”

(A hullámvonallal aláhúzott részek nehezen olvashatók a Historia Domusban – J.Z.)

1834. A toronyba új haranglábat állítanak. A kisharangot Pesten újra öntik 567 font súlyban és felszentelik. (Ez az adat némileg ellentmondásos azzal a ténnyel, hogy a mai kisharang felirata: „Joseph Brunner gos mich in Ofen, 1795”, azaz magyarul: Joseph Brunner öntött engem Budán, 1795-ben.

Két dombormű látható ezen a kisharangon:

1) Szűz Mária a kisded Jézussal karjaiban.

2) Jézus Krisztus a keresztfán.)

1873. Felhúzzák az új nagyharangot. Felirata, hangolása, öntőmestere, súlya máig ismeretlen.

Gebaur Izor Plébános Úr bejegyzése:

1903. január 18-án Nagysága Vajda Ödön apátur apostoli buzgósággal fölszentelte az új nagyharangot. (Az 1873-ban öntött megrepedhetett – J.Z.) Segédkeztek a plébánoson kívűl Kéri Vidor jószágkormányzó, Mészáros Arnánd előszállási plébános káplánjával. A helybeli káplán alkalmi beszédet tartott; a rendes szent mise után pedig kezdődött a templom kórusa alatt a virágokkal fölékesített harang fölszentelése. A régi harang suly szerint Novotny temesvári harangöntő által beváltatván az uj harangért még rá kellett fizetni a templom pénztárából 624 kor. 60 fillért. Másnap a Temesvárról kiküldött szerelő a harangot minden nehézség nélkül a toronyba fölhuzatta és azóta hirdeti Isten dicsőségét. A harang Szűz Mária tiszteletére van fölavatva ezen felírással: Gyula püspök, Ödön apát, Izor plébános 1902 (értsd: Városi Gyula, Vajda Ödön, Gebaur Izor – J.Z.). A harang testét Szent Péter és Kornélius képe díszíti. Súlya 335 kg.

Dr. Berger Máté Plébános Úr bejegyzései:

1916. augusztus 31-én egy katonai kirendeltség beolvasztásra elviszi a Novotny-féle nagyharangot. Leeresztés előtt fél óráig szól.

1917. december 6-án katonák elviszik a középső, Franciseus Millner által öntött harangot is.

Dr. Magyarász Ferencz Plébános Úr bejegyzései

1923. január 17-én megkezdtük a haranggyűjtést. Sajnos azonban épp ez időtájt kezdődött a korona értékének katasztrofális zuhanása, ugy hogy mindkét gyár, a csepeli Ecclesia R. T. meg a soproni Seltenhoffer-cég, visszavonta februárban tett ajánlatát és buzaalapra tért át. – Hosszas tanácskozás után a befolyt összeget csakugyan buzába, kukoricába fektettük.

1925. április 19-én döntő fordulat a harangok ügyében: Ábele Mária herczegfalvi lakos fölajánlja, hogy a nagyharangot egymaga veszi meg, még pedig kb. 4 q (mázsa) súlyban; a gabonanemüek eladásából befolyt kb. 7 millió, a püspöki hatóság megengedte, hogy a templomföld bérösszegét is a harangalaphoz csatolhassuk. Igy meg is köthettük az Ecclesia haranggyárral a szerződést 85 ezer Korona kilónkénti árban, olyképpen, hogy a 43,5 milliót előre, 8,5 milliót az átvételkor, a többit szept. 30-án fizetjük le, április 27-én meg is történt a rendelés és a pénz beküldése.

1925. jún. 27-én – aggodalmas várakozás után megérkeztek az uj harangok. Virágos kocsikkal, harangszó mellett hozták be őket az állomásról. A legnagyobbal legottan teherpróbát is tartott a szerelő. A nagyharang súlya 410 kg., hangja A, fölirata: „Isten dicsőségére, Szűz Mária tiszteletére, szülei emlékére öntette Ábele Mária. 1925. szent évben.” – Ára 34,850,000 Kor., melyet az adományozó le is fizetett.

A második harang súlya 196 kg. hangja Cisz. Fölirata: „Gyászos öltözetben Sírván így kiáltunk: Ne hagyd el népedet Szent István Királyunk! Herczegfalva egyházközsége 1925.”

A harmadik harang súlya 117 kg., hangja E, fölirata: „Szent József, könyörögj érettünk a harang minden szavával! A herczegfalvai hívek készíttették 1925.”

A három harangnak, a koronának és a húzókészüléknek, valamint a szerelésnek végösszege: 67,099,282 K.; az uj köteleknek, a munkások jutalomdíjának, a régi szerelvények vasúti fuvarjának hozzászámításával a végösszeg 69,472,232 Kor. A harangszentelést hatalmas hivősereg jelenlétében, a templom előtti térségen, Pomázi Celestin és Antalfi Lestár rendtagok segédkezése mellett főpásztori fölhatalmazással magam végeztem, mivel akiket fölkértünk a szertartás végzésére, egyik sem jöhetett el. Az idő kedvező volt, csak nagyon erős szél fujt, ugy hogy az oltárt nem lehetett a szabadban fölállitani. Az ünnepre a hívek elhozatták a németkéri
fuvószenekart. A zsoltárimák alatt a helybeli férfidalárda elénekelte az alkalmi éneket, melyet a fölszentelésre szerzettem s melyet kértemre Buchner Antal, az esztergomi főszékesegyház karnagya zenésített meg:

Alleluja!

Zengje ajkunk háláját szivünknek,

És örömtől könnyezzen szemünk!

Mert e nap magasztos ünnepünk lett,
Vártunk rég s megadta Istenünk.

Hősi harcok messze szinterére

Sírva szállt el innen két harang;
Ám az öldöklés is véget ére,

S ujra zengve szól a régi hang:

Alleluja!

Jertek mind kik tudtok még örvendni

Üdvözöljük Isten dalnokit

Az ő papja most fölszentelendi,

Hadd maradjanak mindenkor itt!

Mind, ki hozzájárult, áldva légyen,

És ha szól a három uj harang:

Váljék értünk Istennek az égben
Imádsággá a giling-galang!

Alleluja!

Egyetértést hirdessen ércszátok,

És örökbe nyert igaz hitet!

Szűnjék meg az ősi magyar átok,

Lépjen már helyébe szeretet!

Szebb jövőnknek három prófétája,

Váltsátok valóra a reményt:

Égi béke áradjon e tájra

Vígaszul azért, mit szenvedénk!

Alleluja!

Déli ¾ 1 óra volt, mikor a harangok – Istennek hála minden baj nélkül – a helyükre voltak szerelve és előbb egyenként, majd együttesen megszólaltak. Az igazán teljesen kifogástalan összhang becsületére válik az Ecclesia-Harangművek csepeli gyárának. Délután három órakor hálaadó istentisztelet zárta be az emlékezetes szép ünnepet.

Kolonics Lipót Plébános Úr bejegyzései

1926 febr. 19-edikén allították fel a hercegfalvi köztemetőben a haranglábat haranggal. A harang az egy el nem requiralt régi harang, melyet a község a temetőben kívánt felállítani. Az állványokhoz a faanyagot az apátsági uradalom adta, a harangszerkezethez való vasmunkát az itteni uradalmi gépgyár szolgáltatta. A bognár munkát Goldschmidt Andor jónevű bognár mester végezte 1.196.000 Koronáért. Először szólt 1926. febr. 25-én Sudár András kokasdi tanító édesatyjára.

Megjegyzés: Itt kell megjegyeznünk, hogy a három harang 1937. áprilisában le lett eresztve a Sarlós Boldogasszony templomból, hogy aztán ugyanazon év késő nyarán szakszerűen felhúzhassák az új templom tornyába. A magasabb toronyban olyan szépen szólt, hogy Nagykarácsonyban vagy éppen Nagyvenyimen is hallatszott, ha úgy fújt a szél.

Szemtanuk emlékezete szerint 1944 nyarának végén (mikor Köveshegyi Rajnald és Éber Alán segédlelkészek már hazamenekültek Székesfehérvárra ill. Pécsre) német katonák rekvirálták a Mária-harangot. Az István-harangot is vinni akarták (hiszen a rendelet szerint csak egy harangot kötelesek hagyni), de talán idő hiányában, vagy a leszerelés bonyodalmai miatt végül helyén hagyták.

Farkas János Alberik Plébános Úr bejegyzései:

1945. Megkezdődött a harc fejünk felett, körülöttünk, értünk. Január 26.-ig ugy mondják hétszer cseréltünk gazdát. – Pincében éltük át az aknázásokat, faluban duló tankcsatát és gránát belövéseket. – Körülbelül 54-80-100-an voltunk a pincében. Áprilisra kerültönk fel ujra egy szobába. – Reggelenként első utunk volt megnézni: áll-e még a templom. Tornya cca 5 nagy lövést kapott. Egyik kivitte az ablakot rámástól és egy harangot darabokra tépett (ez volt a József-harang – J.Z.). A harang és alsó rész között megszünt az összeköttetés, mert a lépcsőt is szétlőtték. – Elnémult a harang.

1946. Még az ősszel sikerült a templomtornyot kijavitani, hogy megmentsük. Állványozását nem tudtuk végezni, azért csak a tetőt hoztuk rendbe és a toronynak nagy belövését javitottuk ki. Amig a tornyot meg nem erősitettük a temetőből a harangot elhozattam és a templom előtt állittattam fel. Igy ez hivta a hiveket. – Örömmel hallgatta mindenki a toronyban épségben megmaradt harangnak szavát. – Azóta örömben, bánatban szól! Az élőket hivja, halottakat siratja! Mikor tűr pusztit félelmetes a kongatás, mely segitésre hivja az embereket.

Képek a toronyórák felszereléséről itt! >>>

A toronyórához igazíthatják a saját órájukat a mezőfalviak múlt hét szerdától

Negyedóránként kongat diszkréten, de jól hallhatóan

Történelmi pillanatoknak lehettünk tanúi a községben, mert a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom tornyán fennállása óta csak a helye volt meg az órának. A nagyon szép és modern szerkezet amellett hogy a pontos időt is mutatja, ismét az önzetlen adakozást is dicséri. Mondhatjuk, a faluban a legmagasabban!

2021. február 24-e örökre belevésődik a mezőfalvi krónikák oldalaiba, mivel olyan messziről is jól látható örvendetes változást fedezhetünk fel a falu templomán, ami a megépítése óta váratott magára. A nem rég kívülről megújuló, háborús nyomokat is eltüntető homlokzati renoválás után folytatódott a templom csinosítása, modernizálása. Ezúttal négy oldalon is pontos időt mutató toronyórát kapott az épület. A fejlesztés a nemes ügyért adakozó emberek áldozatvállalásának ismételt szép példája. Szerdán, kora reggel érkeztek a szerelők. Először az ipari alpinisták kiépítették a torony kontyozatában a külső csörlőt, majd belül, a harangállás kötéljáratánál is ugyanezt tették. Az óratelepítő szakemberek ezután megkezdték a szerkezet felszerelését a korábban felrögzített tartóállványra. A belső munkálatokat természetesen a számlapok külső felhelyezése előzte meg, hiszen ezek alapján kellett szintezni a hajtó motort és a tengelyeket. Kívül, az óraszámlapok alatt olyan felfüggesztőt fúrtak fel, amivel a számlap rögzítése után beállították a domborúságot, hogy minden időben, távolból is jól látható legyen. A számlapok alumíniumból vannak, melyet porfestéssel és 180 fokos égetéssel kezeltek. A mutatók tűzzománc borítást kaptak az időtállóságért. Végül a nagyobbik harangot kongató elektromágneses nyelvet hegesztették a helyére és állították be a programot.

A munkálatok a délutáni befejezését követően a székesfehérvári vállalkozás vezetőjét, Rancz Lajost kérdeztük.

- A beszerelt óraszerkezet egy GPS órajelre hangolt korszerű gépezet. Gyakorlatilag másodperc pontosan fog járni. Az áramszünet esetén sem kell aggódni, amint visszatér a feszültség a hálózatba az óra betekeri magát a pontos időre a GPS jelek alapján automatikusan. Természetesen egy belső referencia óraérték a szerkezetben mindig van, és ehhez igazítja a fogaskerekeket. Az elektronika és a hozzá tartozó program harminc év alatt sem felejti el a betáplált adatokat. A mechanikai szerkezet pedig akár száz évet is kibír. Karbantartásra, szervizfordulóra tíz évente kerülhet sor. A tartósságot a szerkezet kialakítása is fokozza. Minden tengely, fogaskerék minőségi csapágyakon forog - hallhattuk a szerkezet beépítőjétől.

- Kristofory Valter Mezőfalva katolikus plébánosa a toronyórával kapcsolatban kifejtette, tudomása szerint már sok évvel ezelőtti pályázatban szerepelt a szerkezet beépítésnek igénye, de pár pont híján nem valósulhatott meg. Most, tizenöt év után sokkal szebben, modernebben és nem pályázatból, hanem az emberek összefogásának köszönhetően telepíthették fel a toronyórát a szakemberek. Mindennek, ami a mai világban az emberek összefogásával készül, annak nagyon örülni kell - tette hozzá a nap történetéhez a község katolikus plébánosa.

Molnárné Troppert Mária a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetője a katolikus egyházközösség tagja és a gyűjtés kezdeményezője így foglalta össze a megvalósulás utáni tapasztalatokat.

- A beépítés óta nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett. Elmondták, hogy mennyire jó érzés hallani a templomi harangok hangját, a kongatásokat. Sokban emeli a falu hírnevét. Mindenki mosolygósan fogadta, egyáltalán nem veszik tolakodónak, vagy zavarónak a hangját. Külön csodálatos dolog, hogy ilyen hamar összegyűlt a pénz és még további fontos és szükségszerű fejlesztésekre is elindulhatnak - hallhattuk a válaszban.

A templomi időjelzés elválaszthatatlan része a harang. A harangok állapotáról, működőképességéről Jamniczky Zoltánt Mezőfalva helytörténetkuatóját kérdeztük.

- Községünk templomának tornyában eredetileg három harang lakott, de a legnagyobbat a 2. világháború alatt a honvédség beolvasztásra elvitte. Két harangunk maradt. Az 1925-ben öntött, Szent István tiszteletére szentelt harangot halljuk reggel hatkor, délben és este hétkor. E harang felfüggesztése megfelelő, megszólaltatását jelenleg egy házilag készített, elektromos húzóberendezés végzi, amelynek analóg időzítője a kiskápolnában van elhelyezve. Az alkalmazott húzástechnika korszerűnek nem nevezhető, a harang nyelvének lekötését igényelte, ami miatt hosszabb távon károk keletkezhetnek a harangban. A kisebbik, 1795-ben a Sarlós Boldogasszony templom számára öntött harang községünk fontos kulturális öröksége, ám évtizedek óta nem szól. Teljes lengőszerkezete cserére szorul. Harangnyelve a célra alkalmatlan, húzókötele, húzógépe, elektromos vezérlője pedig nincs. Ahhoz, hogy községünkben is megvalósulhasson a kétszólamú harangozás, mint az ünnepnapokon más katolikus templomokban szokás, a kisharang teljeskörű korszerűsítése szükséges. Bízunk benne, hogy a templom javára indított gyűjtés folyamányaként hamarosan a harangozás-technika fejlesztése is megvalósulhat - osztotta meg velünk a terveket a helytörténész.

Mezőfalván tehát nem ér véget a templomfejlesztés. A kisebbik harangot már el is szállították felújításra. Amikor visszaérkezik, azon szólnak majd a negyedes ütések. A nagyobbik harangon az óra szerinti kongatásokat fogjuk hallani új rendben. Továbbá hallhatunk hallhatunk majd több, az egyházi eseményeknek megfelelő, akár kétszólamú harangozást is.

A képre kattintva indul a teljes videó!